Az Észak- és Dél-Korea között húzódó 250 km hosszú határszakasz elsősorban nem turisztikai vonzerejéről híres. A közel 4 km széles övezetben elsősorban termőföldeket és erdőket találunk, a dél-koreaiak pedig látogatóközpontokat és kiállításokat is nyitottak itt.
Amikor 1953-ban a 38. szélességi fokhoz közel létrehozták a demilitarizált övezetet, valószínűleg egyik fél sem gondolta, hogy néhány évtizeden belül turistabuszok fognak sorban állni a bejáratánál. A koreai háború tűzszüneti megállapodásában mindkét fél beleegyezett, hogy a határmenti 2-2 km-es szakaszról kivonja harci egységeit. Így fordulhat elő, hogy egy 4 km széles övezetben nincsenek fegyveres alakulatok, bár ezen kívül továbbra is harci készültségben állnak a két állam katonái. Ráadásul a határ mentén közel 2 millió taposóakna is megbújik.
De hogyan is jött létre ez a furcsa határ a két Korea között? A 20. század első felében a japánok megpróbálták beolvasztani Koreát a Japán Birodalomba. A II. világháború végéhez közeledve azonban a félszigetet dél felől az amerikaiak, észak felől pedig a Szovjetunió szabadította fel. A két nagyhatalom a 38. szélességi kör mentén jelölte ki a befolyási övezetek határát. Délen létrejött a Koreai Köztársaság (Dél-Korea), északon pedig a Koreai Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea). 1950-ben Észak-Korea megtámadta déli szomszédját azzal a szándékkal, hogy egyesítse a két államot, ez pedig egy három éven át tartó, rendkívül véres konfliktusba torkollott. A koreai háborúban közel 3 millióan vesztették életüket. 1953-ban végül fegyverszüneti megállapodást kötött a két állam, ennek részeként jött létre a koreai demilitarizált övezet.
Az ezt követő évtizedekben Észak-Korea több alagutat is ásott a határ alatt, hogy ezeken keresztül indítson offenzívát Szöul ellen. Az alagutak közül négyet sikeresen megtaláltak a déliek. Az egyik ma turisták számára is látogatható. Jó kapitalista nemzetként ugyanis a dél-koreaiaknak hamar sikerült profitorientált látványosságokat kialakítani a határ mentén. A koreai háborúról és a demilitarizált övezetről szóló kiállítást nyitottak itt, valamint egy kilátót is, ahonnan át lehet látni Észak-Koreába.
Alig néhány kilométerre a határtól lobog az északiak zászlaja a világ egyik legnagyobb zászlórúdján. A két ország ebből is versenyt űzött, és egymásra licitálva építették nagyobbra és nagyobbra építményeiket, végül a déliek feladták. A 160 méteres torony Kidzsong-tong település (becenevén Propagandafalu) fölött magasodik. Itt állítólag egy közel 200 fős közösség él, ám a déliek megfigyelései alapján a falu nagy valószínűséggel csak kirakatként funkcionál. Az épületek szobái üresek, sok helyen ablaküveg sincs, az utcákat és kerteket pedig csak azért tartják karban, hogy a jólét látszatát erősítsék. Kicsit távolabb Észak-Korea egyik legnépesebb városát, Keszongot is látni lehet.
A demilitarizált övezetet csak szervezett buszos kirándulás keretében lehet meglátogatni. Naponta csak 50 buszt engednek be, így a túrák rendszerint kora reggel indulnak, hogy minél nagyobb esély legyen a belépésre. A már említett alagúton és a kilátón kívül nagy látványosságok nincsenek itt. A túra legkülönlegesebb része talán az, hogy ilyen közel lehet menni a világ egyik legveszélyesebb államához, Észak-Koreához.
Az idegenvezető személyén is sok múlik. Én rendkívül élveztem Lina beszámolóit, aki nemcsak a háborúról és a ma is fennálló sorkatonaságról mesélt sokat, hanem családi történeteket is megosztott velünk. A nagyszülei a háború alatt menekültek északról délre, útközben pedig sajnos elveszítették a nagymamája lánytestvérét. Rengeteg család járt így akkoriban, ezekről a rokonokról pedig sokszról azóta sem tudni, hogy merre vannak.
A demiritalizált övezettől délre egy emlékparkot is létrehoztak, ahol a helyiek északon élő vagy a háborúban elhunyt szeretteikre emlékezhetnek. Az emlékműveken kívül ma már van itt libegő és vidámpark is. Sok családban hagyomány, hogy kilátogatnak ide fontos ünnepeken, bár az idő múlásával egyre kevesebb embernek lesz személyes kötődése Észak-Koreához. A park mindenesetre a külföldiek számára is érdekes lehet és segíthet megérteni a megosztott nemzet történelmét. Ha te is felkeresnéd az övezetet, ezen a linken tudsz helyet foglalni egy szervezet túrára.
További utazós tartalmakért kövess Instagramon, TikTokon és Facebookon is!
Comentarios