A ma már elsősorban hatalmas parkjáról és az ott élő szikaszarvasokról ismert Nara 1300 évvel ezelőtt Japán fővárosa volt. Hatalmas templomai még ma is meghatározó elemei a városképnek, és itt csodálhatjuk meg a világ egyik legnagyobb Buddha-szobrát is.
A Kiotóban eltöltött négy nap alatt mindenképpen szerettem volna felkeresni az alig 45 km-re fekvő Narát is. A közösségi oldalakon elsősorban egy hatalmas állatsimogatónak tűnt a hely. Rengetegen érkeznek ide azért, hogy találkozzanak a város parkjában szabadon mászkáló őzekkel, engem viszont sokkal inkább érdekeltek a történelmi emlékek, mint az aranyos négylábúak. 710-től 784-ig ugyanis ez volt a japán császárok székhelye, ezzel pedig Japán első állandó fővárosa. Ezt megelőzően a trónra lépő uralkodó mindig máshol jelölte ki székhelyét.
A legek templomai
Genmei császárnő rendeletére itt épült fel Heidzsó-kjó városa, amelyhez a kínai Tang-dinasztia egykori fővárosa, Csangan (a mai Hszian) szolgált mintául. Az ezt követő évtizedekben (amit Nara-kornak is neveznek) a buddhizmus egyre nagyobb teret nyert Japánban, és ezt a császári udvar is támogatta. Hatalmas buddhista templomok épültek fel a városban, melyek közül több még ma is áll.
A 743-tól közel 20 éven át épült Tódaidzsi (Heburn-átírással Todaiji) volt Japán elsőszámú temploma. Épületeit többször is újjá kellett építeni természeti katasztrófák vagy éppen tűzvészek miatt. A ma itt álló főcsarnokot 1709-ben adták át. 1998-ig ez volt a világ legnagyobb fából készült épülete, annak ellenére, hogy ez a replika 30%-kal kisebb elődjénél. Ha már a legeknél tartunk, itt áll a világ legnagyobb bronzból készült Buddha-szobra is.
A Tódaidzsitól nem messze található Kófukudzsi a Fudzsivara nevű arisztokrata család temploma volt. Amellett, hogy fontos buddhista szentély volt, a Kófukudzsinak jelentős befolyása volt a kormányzatra is. Nem egy császárné került ki a Fudzsivara családból, akik több esetben is régensként uralkodtak gyermekeik nagykorúvá válásáig. Templomuk ötszintes pagodája ma Nara egyik jelképe és egyben az ország második legmagasabb fából készült pagodája.
Az istenek hírnökei
Nara hatalmas, több mint 500 hektáros parkjában ezernél is több szikaszarvas él. A szelíd állatokat az istenek hírnökeinek tekintik, és egészen a 17. századig halálbüntetés járt annak, aki megölt akár egyet is közülük. A Nara Park területén több helyen is árulnak speciális szarvaskekszet, amelynek bevételeit az állatok védelmére fordítják.
A szarvasok többsége egészen barátságos, és meg is hajol a látogatók előtt, mielőtt elfogadná a kezükből a kekszet. Érdemes azonban vigyázni, mert egészen agresszívak is tudnak lenni, ha úgy érzik, nem kaptak elegendő ételt.
Zöld finomságok
Narában található Japán egyik leghíresebb mocsit áruló üzlete. A Nakatanidou nevű hely előtt a nap szinte bármely szakában hosszú sor kígyózik, de nem is csoda, hiszen a rizslisztből készült, babpasztával töltött süteményük tényleg zseniális. Ráadásul be is pillantanthatunk a konyhájukba, ahol hatalmas kalapáccsal gyúrják a nyúlós tésztát.
Érdemes betérni a Saryo Zeze nevű teaházba is, amely eredetileg a Tódaidzsi templomhoz tartozó szentély volt. Maga az épület is rendkívül hangulatos és a maccsa teájuk is isteni. Ezt jellemzően egy vagasi (wagashi) nevű süteménnyel tálalják.
Közlekedés
Kiotóból kevesebb mint egy óra alatt meg lehet közelíteni Narát. A városban két állomás található: a JR Nara állomásra a JR, míg a Kintetsu Nara állomásra a Kintetsu cég vonatai közlekednek. Én a Kintetsu állomásra érkeztem, amely valamivel közelebb van a nevezetességekhez. Ezt vonalat igénybe lehet venni Suica kártyával is, akárcsak a kiotói buszokat és vonatokat. A gyorsvonatokra külön helyjegyet is kell váltani, de ezt általában ki szokták írni. Narán belül pedig a fent említett látnivalók gyalogosan is könnyen megközelíthetők.
További utazós tartalmakért kövess Instagramon, TikTokon és Facebookon is!
Comments