Hófehér homok, türkizkék hullámok és kókuszdióktól roskadozó pálmafák – ilyen látkép vár Kenya idilli óceánpartján. Ez Afrika egyik legnépszerűbb desztinációja a vízisportok rajongói körében, de a pihenésre vágyók is előszeretettel keresik fel a helyet.
Bár kenyai látogatásom során az elsődleges cél a Masai Mara felfedezése volt, nem hagyhattam ki az óceánpartot sem. Diani Beach trópusi hangulata már a képek alapján megbabonázott, és a valóságban sem okozott csalódást. A pálmafák árnyékában pihenve hamar elfeledtem az ide vezető út fáradalmait, pedig bőven volt részünk kellemetlen szituációkban.
Mombasa, Kenya legrégebbi és második legnépesebb városa közvetlenül az óceánparton fekszik, kb. 500 km-re Nairobitól. Van közvetlen repülőjárat is a fővárosból, de vonattal is megközelíthetjük. Mi az utóbbi mellett tettük le a voksunkat. Ha tehetem, inkább a kötött pályás közlekedést választom a repüléssel szemben, ebben az esetben pedig árban is a vonat volt a kedvezőbb. A Nairobi-Mombasa SGR vonalon 1000 kenyai shilling a másodosztályú és 3000 shilling az első osztályú jegy (kb. 10 és 30 USD). A menetidő sem vészes, 5 és 6 óra körül mozog attól függően, hogy expressz vagy úgynevezett „Inter-County” szerelvényre váltunk jegyet. Az első és másodosztály között nincs nagy különbség. Az első osztályon ugyan kicsivel nagyobb tere van az embernek, de a másodosztály sem vészes. Mi mindkettőt kipróbáltuk.
Amire nem készültünk fel, az az állomás biztonsági ellenőrzése volt. A vonat egyik nagy előnye általában az, hogy nem kell órákkal az indulás előtt a pályaudvarra érni. Nem ez a helyzet sajnos Kenyában. Itt ugyanis az ellenőrzés még szigorúbb is, mint a reptéren. Első körben kutyák szaglászták végig a csomagjainkat, majd a reptérről ismert gépen is átvilágították őket. Ekkor elkoboztak tőlem egy üveg bort, itt ugyanis a vonatra sem vihetsz fel üveget vagy dezodort. Szerencsére csak letétbe került az új-zélandi nedű, visszafele pedig felvehettem a pályaudvar irodájából. Az átvilágítás után érkeztünk meg a jegypénztárhoz. Online nem tudtunk jegyet venni, ehhez ugyanis szükség van úgynevezett M-Pesa fiókra, amely tulajdonképpen a bankkártyás fizetést helyettesíti. Ezután még egy átvizsgálás következett mielőtt felszálltunk a vonatra. Összesen körülbelül egy órát vett igénybe a folyamat, de nagy forgalom esetén ez hosszabb is lehet, úgyhogy érdemes másfél órával korábban érkezni az állomásra.
A pályaudvaráról Uberrel indultunk tovább Diani Beachre. A partszakasz alig 30 km-re fekszik Mombasától, így rövid utazásra számítottunk. Nem így történt. Mombasa szigetéről ugyanis komppal kellett átkelni a túloldalra. Már épül egy híd is, hogy megkönnyítse az autósok dolgát, de még közel sincs kész. A kompnál végül majdnem egy órát álltunk a dugóban és végül összesen két órába telt az út a hotelünkig.
A megérkezés öröme és az álomba illő környezet azonban hamar elfeledtette az ide vezető utat. A Diani Reef Beach Resort nevű helyen szálltunk meg, közvetlenül az óceán partján.
Az ablakunk alatt majmok ugráltak, a pálmafákon túl pedig látni lehetett az azúrkék hullámokat is. Hamar megértettem, miért ezt a helyet választották Afrika legszebb strandjának zsinórban ötször is.
Diani Beachen található Kenya egyik legkülönlegesebb étterme is. Az Ali Barbour’s Cave Restaurant egy korallbarlangban található közel 10 m-es mélységben. Nem kell azonban tartani attól, hogy bezártság érzetünk lesz. Az étterem teteje nyitott, így a csillagos ég alatt fogyaszthatjuk el a vacsoránkat.
Az itt töltött három nap jelentős részét sétával és a partszakasz felfedezésével töltöttem, amely együtt járt azzal, hogy megismerkedtem a környékbeli beach boyokkal. A friss kókuszt, ékszereket és egyéb szuveníreket áruló helyiek minden lehetőséget megragadtak arra, hogy egy kis bevételre tegyenek szert. Ahányszor átléptem a szálloda határát jelző homokdűnéket legalább ketten megrohamoztak a portékáikkal és minden alkalommal kiemelték, hogy ezzel nemcsak őket, hanem a teljes 35-40 fős közösséget támogatom. Volt, hogy már nem tudtam nemet mondani, így a pirosra sült bőröm mellett kulcstartók és karkötők is emlékeztethetnek az óceánparti nyaralásra.
Kenya képeslapra illő tájai mellett érdemes szót ejteni az országban tapasztalható hatalmas különbségekről is. Bár az ország gazdasága a legnagyobb és legfejlettebb Kelet- és Közép-Afrikában, lakosságának közel harmada a nemzetközi szegénységi küszöb alatt él. Ezt a súlyos szegénységet elsősorban a gazdasági egyenlőtlenségek, a kormányzati korrupció és az egészségügyi problémák okozzák. Nairobi vagy Mombasa turisták által látogatott szállodáiban és éttermeiben „nyugati színvonalú” kiszolgálásban részesülünk, ez azonban csak nagyon szűk helyi réteg számára hozzáférhető. Természetesen a kenyaiak között is sokan nyaralnak az óceánparton vagy mennek el időnként egy szafarira, sokak számára azonban ezek a lehetőségek megfizethetetlenek.
További utazós tartalmakért kövess Instagramon és Facebookon is!
Comments